Csütörtök esti kiruccanás

Most, hogy végre teljesen helyreállt az utcákon a rend, újra biztonságos az éjszakai élet a városban. Ezen felbuzdúlva csütörtök este tettünk is egy kisebb túrát. A találka az Alexandriai könyvtárnál  (Maktaba El-Asszkandarijja) volt megbeszélve, ahova szerencsére gyorsan és könnyen el tudok jutni.

A könnyvtár épülete közelről....

... és távolról

A könyvtár közelében van még egy érdekes, gömb alakú épület, amely ez speciális mozi. Eddig ilyet csak Párizsban láttam, ahova akkor be is mentünk és azóta terveztem, hogy valamikor meg kellene ismételni, mert hatalmas élmény volt. Az ilyen mozikban az a különleges, hogy a vászon nem csak előttünk van, hanem szinte teljesen körbevesz bennünket és tényleg olyan érzés, mintha mi is a filmben lennénk. Az ilyen termekben azonban csak speciális filmeket vetítenek, de máig nem felejtettem el mennyire markoltam Párizsban a szék karfáját, mikor egy vizesés felett helikoptereztünk át..... :)

A mozi épülete

Az este első állomáshelye egy hangulatos kültéri kávézó volt a tengerparton, ahol csak egy kávényi időt töltöttünk. Miután hazakisértük, vagy taxiba tettük Mego ismerőseit, becsatlakoztunk a Nany-ékhoz, akik a szokásos helyükön a szokásos játékukkal szórakoztatták magukat. Az ilyen kávézókban a legnépszerűbb játékok a Backgammon és Dominó. Emellett lehet vizipipázni, teázni, kávézni, de alkohol természetesen nincs. Az ilyen helyek sokkal inkább szólnak a közösségi életről, mint az ivásról. Tudni kell, hogy ide nők nem szokták követni a férfiakat. Elvileg a gyengébbik nemnek is megvan a hasonló kávézója, oda pedig a férfiak nem mennek. Itt a Mego-val elpöfékeltünk két adag barackos dohányt és ittam egy tejes teát (sej ma laban - tea tejjel).

Gyárkémény :)

Akarva sem tudtam volna hülyébb képet vágni

   

Keményen nyomják a játékot

Fél 12 közösen fele megindultunk hazafele. Szerencsére találtunk útközben egy kis italboltot, ahol felszerelekeztünk néhány sörrel az est további részére, amikor -már itthon nálam- az egyiptomi tüntetésekről beszélgettünk a Megoval, de ez már egy másik bejegyzés témája.....

PS.: Ehhez a videóhoz majd videó is lesz, de az eddig tapasztalatok alapján, ha nem megyel a 14Mb egy óra alattt, akkor utána sem fog már. Az előző bejegyzésemhez pedig feltöltöttem két másik képet!  

Egyiptomi tüntetések - Epilógus (frissítve)

Bár a televízióban még mindig állandó témát szolgáltatnak az egyiptomi tüntetések, az utcákon már teljesen helyreállt a rend. Elszórva még mindig látni harckocsikat, de a katonák nagyon barátságosan viselkednek az emberekkel. Ez persze felsőbb utasítás is lehet, mivel a katonai átmeneti kormány igyekszik a nép barátjának, testvérének feltüntetni magát. Sokszor látom, hogy a kisgyerekek mászókának használják a tankokat és közben nagyon jól elszórakoznak. Sokan fényképezkednek is a harci járművekkel, talán meg akarnak őrizni maguknak egy emléket a történelemből. Talán majd én is beszerzek magamnak  ilyen képeket: 

A templom előtti mászókáról jobb a kilátás

Együtt a boldog család

Közben folyamatosan olvasom mik történnek Líbiában és nagyon örülök, hogy itt nem fajult el a helyzet annyira. Amikor a hadsereg már saját népét lövi, az már tényleg a legsúlyosabb helyzet.

Túrista látványosság

Az új kocsim :)

Újabb fejlesztések a házban

Pár nappal ezelőtt újabb 30LE-vel (1050Ft) támogattam a lakóközösség házfelújítási törekvéseit. Ezúttal a vízrendszerrel akadtak problémák, mivel a felsőbb szintekre gyakran nem jut fel a víz és néha nálam is előfordul, hogy hiába nyitom meg a csapot. (Emellett a meleg víz hiánya már tényleg apróságnak tűnhet.)

Bár szerintem az ilyen költségek fedezése nem az én feladatom lenne, de az arab nagyvonalúság ebben a témában is működik és itt így szokás. Mikor szombaton a szomszédban beszámoltam erről egyből összejött a „válságstáb” (asszonyok tanácsa), mert attól tartottak, hogy esetleg az itteniek megpróbálnak koholt ürügyekkel belőlem pénzt kicsalni. A szavakat tegnap már tettek is követték és Raouf beszélt az itteni házban élőkkel, hogy tőlem többet ne kérjenek pénzt. Minden ilyen esetben hozzá kell fordulni, mert én sajnos nem értem teljesen pontosan, hogy mire is kérnek, és majd ő eldönti jogos-e a kérés.

Annak a gondolata azonban fel sem merült bennük, hogy ezeket a pénzeket -mint átmeneti lakónak- nem nekem kellene megtérítenem. Azonban ezért egyáltalán nem tudok haragudni, sőt mikor nekik elmeséltem az esetet, nem is volt célom, hogy a tettek mezejére lépjenek vagy ők fizessenek helyettem. Persze ilyenkor újra és újra elcsodálkozom, hogy tényleg mennyire segítőkészek és törődnek a dolgaimmal.

Hazautazásom hivatalos dátuma: július 8

Mikor nyáron az utazással kapcsolatos teendőket intéztem a vízumhoz meg kellett vennem a visszaútra is a jegyet. Ez nem is lett volna probléma, de amikor augusztusban megvettem őket még a rendszerben nem lehetett olyan távoli időpontra jegyet foglalni, ahova nekem kellett volna. Emiatt a lehető legtávolabbi időpontra, március 25-re, kértem, annak tudatában, hogy ezt meg kell majd változtatni. (Ezt valahol meg lehet érteni, hogy 10 hónappal későbbre nem tudnak jegyet adni, de én akkor is furcsálottam, mert naponta ugyanabban az időpontban megy járat oda-vissza az egész évben, ugyanazon az áron.)
Persze a budapesti irodában a nekem segítő kisasszony próbált rábeszélni, - mindenféle lehetséges problémára hivatkozva - , a jóval drágább, nyíltvégű jegyre, de jobb híján megmaradtam a "dátumváltoztatós" megoldásnál, ami 50 dollárba +illetékbe kerül.

A dátum megváltoztatását nem akartam az utolsó pillanatra hagyni, ezért már a hét elején pontot akartam tenni a dolog végére. Azonban már a legelső lépésnél elakadtam, ugyanis a bankatomatából nem sikerült pénzt felvennem. Nekem már csak annyi kézpénzem volt, amennyiből ebben a hónapban kijövök és a jegy elintézésével nullára írtam volna magam. Az őr magyarázatából, arra hogy mi a gond, annyit sikerült megértenem, hogy a tüntetések után mindenki megrohanta a bankokat és jelenleg akadozik a kézpénzellátás.

Szerencsére azonban van egy segítő bátyám, akinek az irodája pont az Egyptair felett van, így a helyzet számomra legkényelmesebb megoldása tálcán kínálta magát. (Igaz, nem szeretek olyann dologgal megkérni bárkit is, amit én is el tudok intézni, de ez most nehézségekbe ütköztem.) Tehát július 8-án fogok hazatérni, és ezúton is köszönöm a testvéremnek a segítséget!

P.S.: Egyébként maga a vízum intézése is megérne egy külön bejegyzést, majd lehet írni is fogok róla.

Alexandriai hétköznapok VII.

Minden évben tervezem, hogy otthon ellátogatok a tőlünk nem messze lévő ún. Eperlandra, de valahogy évről-évre lecsúszom az eperszezonról. Éppen ezért örömmel konstatáltam, hogy itt már most elkezdődött az szezon, és 140Ft/kg áron nagyon szép epret lehet kapni. (Amúgy európai szemmel az összes itteni gyümölcs nagyon olcsónak tűnik a piacon.)

Mikor átmegyek a szomszédba mindig megvendégelnek valamivel, a vasárnapi iskola után pedig rendszeresen ott vacsorázom. (Ezt még a Raouf jelentette ki az elején, hogy vasárnap ne egyek itthon, hanem ott kell vacsoráznom! :) ) Mivel nem szeretnék visszaélni a vendégszeretetükkel, ezért alkalmanként én is szoktam vinni egy kis apróságot: ropogtatnivalót, a gyerekeknek édességet, stb. Most pedig egy adag eperrel leptem meg őket, amit aztán örömmel fogyasztottunk el közösen.

Nem kis darabok :)

Azért élőben ennél több volt

Vissza a suliba

Hoszni Mubarak pénteki lemondásával csillapodni látszik a forradalmi hangulat, így végre ma már az iskola is újraindult. Azért a biztonság kedvéért egy órával korábbra lett hozva a kezdés, hogy még világosban tudjunk hazajönni.

Az úton még lehetett látni harckocsikat és az iskolám utcájának sarkán egy nagyobb tömegbe (párszáz ember) is beleszaladtam, de nem nagyon foglalkoztak velem mikor átvágtam köztük. Szerencsére nem láttak bennem izraeli kémet! Ezen kívül még számos utcai árust látni, úgy tűnik hamar észrevették, hogy a szabadságharcos hangulat kedvez a nemzeti lobogó árusításának. Most ez lett a fő profil az eddig zsebkendő helyett.

Az tüntetések miatt elmaradt órákat be fogjuk pótolni, úgyhogy most egy ideig 3órákat leszek majd az iskolában.Az elején kicsit nehéz volt visszazökkeni az órák ritmusába, de az első 30perc után nem nem volt gond.

A szomszédban egyébként nem igazán örülnek Mubarak lemondásának. Akármennyire is diktátor, aki 30évig volt hatalmon, de bizonyos szempontokból biztonságot jelentett a személye. Most a legfőbb hangúly tényleg azon van, hogy Mubarak elűzése után Egyiptom a demokrácia útjára lép-e, vagy a Muzulmán Testévériség, eddigi ellenzéki erő, szerez-e hatalmat. Az itt élő keresztény lakosság számára természetesen nagyon kedvezőtlen változás lenne a muzulmán radikálisok megerősödése. ( Bár egyes hírforrások szerint a Muzulmán Testvériség egyiptomi szárnya kevésbé radikális és támogatják a reformtörekvéseket. Azt persze nem lehet tudni, hogy ez csupán politikai színjáték-e!)
Ami biztos, hogy  átmenetileg a hadsereg kezébe került a hatalom, ami a szeptemberi választásokig feloszlatta a parlamentet és felfüggesztette az alkotmányt. Bizzunk a pozitív változásokban!

Rövid helyzetjelentés

Talán a nemzetközi hiradásokban már kevesebb figyelmet szentelnek az egyiptomi türténéseknek (az Index is befejezte az egész napos, folyamatosan frissülő hiradást), de itt megint áll a bál az utcán.

Csak el akartam ugrani a sarki pékségbe, de a szomszéd megállított az ajtóban és mondta, hogy jobb ha nem  megyek ki. Mondtam neki, hogy csak ide mennék a sarokra kenyérért, mire felkiabált a családjának, hogy kenyér kellene nekem és ők kisegítettek 2 nagy lepénnyel. Nagyon vigyáznak rám!

Mindenesetre kezd már nagyon unalmassá válni ez a folyamatos itthon ülés, persze jobb nem kockáztatni. Suliba természetesen még mindig nem tudok menni, és csak remélni tudom - hogy ez eddig gyakorlattal szemben - most nem a semmiért fizettem. (Mint ahogy már korábban is írtam, ha eddig valami miatt elmaradt egy óra, akkor az nem lett bepótolva, de a pénz köszönték szépen.)

Mindenesetre mindenképpen megpróbálom majd elérni, hogy a tüntetések és a kijárási tilalom miatt elmaradt órák be legyenek pótolva és ne monjdák majd azt, hogy letelt az egy hónap, tessék a kasszához fáradni. Csak tartanánk már ott, hogy ezt intézhessem!

Suzy születésnapja

Most, hogy talán az élet kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, itt az ideje, hogy az elmúlt hetek szomorú eseményei után másról is szó essen, mint a tüntetések. Már majdnem két hete ünenpeltük Suzy - Mahír felesége - születésnapját, de inkább kivártam a bejegyzés megírásával.

A család jó része összegyűlt, de azért nem kerítettek akkora feneket a dolognak, mint amikor valamelyik gyereknek van születésnapja. Ezt meg is értem: míg egy gyermeknél öröm, ahogy nő és érett nővé vagy férfivá cseperedik, addig egy bizonyos kor után inkább már csak arra gondol az ember ilyen alkalmakkor, hogy milyen gyorsan szaladnak az évek.

Természetesen a külcsinről nem feledkeztek meg, volt zene, éneklés, lufik és az elmaradhatatlan torta. A tortából egyébként mindig én kapom az első és legnagyobb szeletet és csak utána jön az ünnepelt. Ez azért érdekes számomra, mert az idő múlásával, - és ahogy egyre többet tudok velük kommnikálni -, egyre közelebb kerülünk egymáshoz, de a vendég státuszom és az ezzel kapcsolatos "kiváltáságok" máig megmaradtak.

A torta.......

.... és az ünnepelt a férjével

Természetesen a legjobban a gyerekek élvezték az alkalmat, akik túlságosan is szeretik fényképeztetni magukat.

Suzy fiú gyermeke...



...lány gyermeke.....





...és "fogadott gyermeke" (nem a bajszos!) :)



Interjú a volt iskolámnak, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának

Pár napja a megjegyzések között már olvashattátok, hogy a volt iskolám interjút szeretne készíteni velem. Természetesen örömmel tettem eleget a felkérésnek, aminek tegnap estére már kézzel fogható eredménye is lett. Bár nem csak arab és egyiptomi témáról esik szó benne, de bepótol olyan hiányosságokat, amelyek a blogból tényleg nem derülnek ki: miért vagyok itt, hogyan kerültem ide, honnan ismerem az itteni arabokat, stb.

http://papairefi.blog.hu/2011/02/02/interju_a_2004_ben_vegzett_takacs_tivadarral

Remélem tetszeni fog!

Demokratikus fordulat az arab világban?

Ahogy folyamatosan olvasom a híreket, egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy történelmi jelentőségű fordulat előtt állhatunk az arab világot illetően. Itt már sokkal többről van szó, mint a már 30éve a hatalmat birtokló, diktatórikus Hoszni Mubarak eltávolítása. Ahogy a tunéziai események, - ahol  a tűntések hatására sikerült lemondásra bírni az ottani elnököt -, továbbterjedtek Egyiptomra, úgy terjedtek tovább az itteni események a többi arab országra.

Most már nem csak Egyiptomban vannak összetűzések a kormányzati szerevekkel, hanem ugyanez tapasztalható Jemenben, Algériában és Libanonban is. Igaz az ottani tüntetések méretben és agresszióban is eltörpülnek az egyiptomi események mellett. Lehetséges lenne, hogy a tunéziai és egyiptomi emberek véráldozata egy alapvető politikai szemléletváltást indít el az arab világban? Lehetséges, hogy az itteni események hatására a többi arab ország kormánya könnyebben fog belemenni esetleges kompromisszumokba és engedményeket tesz? És ha igen, ezek a változások vajon tartósak lesznek-e?

Ezekre a kérdésekre hamarosan választ fogunk kapni.

A tüntetői csoportok

Amikor ezt a videót készítettem még nem értettem, hogy mi a gondja egymással a tüntetőknek. Azt csak az otthoni hiradásokból tudtam meg, hogy nem teljesen egységes az itt élő emberek fellépése, vannak kormánypárti és kormányellenes tüntetők is.

"Szemtanúk szerint Mubarak beszéde után a kormányellenes tüntetők csaptak össze az elnököt támogató demonstrálókkal, akik a "Reform, reform, veled vagyunk!" jelszavakat skandálták. Az al-Dzsazíra úgy tudja, hogy a katonák a levegőbe lőttek, így vették elejét a komolyabb összetűzéseknek."

"Szúró fegyverekkel érkező emberek támadták meg a kormányellenes tüntetőket Port Saidban, miután a hadsereg visszahúzódott az utcákról." (al-Dzsazíra)

"A hadsereg megfékezte a további összecsapásokat a tüntetők és az ellentüntetők között Alexandria központjában, de még mindig feszült a légkör, jelentette a BBC tudósítója. Az al-Dzsazíra felvételein köveket dobáló embereket mutattak, akik azonban elszaladtak, amikor a katonák a levegőbe lőttek és egy tank is megindult feléjük."

Kimenekítések

"A Qantas ausztrál légitársaság ingyen hazaszállítja Egyiptomból a távozni akaró ausztrálokat. Az ausztrál kormány két gépet bérelt az országban tartózkodó hatszáz ausztrál kimenekítésére. (BBC)"

"A maláj miniszterelnök, Nadzsib Razak elrendelte az Egyiptomban tanuló malájziai diákok kimenekítését az országból. A diákokért három katonai szállítógépet küldtek, Szaúd-Arábiába szállítják őket. Egyiptomban 11 ezer malájziai diák tanul. (BBC)"

"A brit külügyminisztérium is küld egy járatot Kairóba szerdán, hogy hazaszállítsa azokat a brit állampolgárokat, akik máshogy nem tudják megoldani a hazautazást. Görögország katonai repülőt küldött 215 görög állampolgár evakuálására Egyiptomból. (CNN)"

Ha a magyar kormányból valaki olvasná a blogom, akkor értem ne küldjenek repülőt, mert nem megyek haza. :)
Már nem tudom eldönteni, hogy vajon csak én bagatelizálom el a helyzetet, de ennyire, hogy a külföldieket ki kelljen menekíteni az országból szerintem nem rossz a helyzet. Aki nem keresi a bajt, azt nem fogja atrocitás érni. Gondolom az itt lévő külföldiek, - mint ahogy én sem -, nem mennek tüntetni az egyiptomi kormány ellen. Meg van szabva, hogy mikor van kijárási tilalom, és akkor nem megyek ki az utcára.

"Az egyiptomi állami tévé jelentése szerint szerdán a megszokottnál később, délután ötkor kezdődik a kijárási tilalom, és a szokásosnál hamarabb, csütörtök reggel hétkor véget is ér véget. Nem mintha eddig bárki betartotta vagy betarttatta volna a kijárási tilalmat."

Az előző hír azért csak részben igaz. A késő délutáni órákban tényleg látni még embereket az utcán, de este 10től már szinte teljesen kihalt a máskor oly nyüzsgő közeli piac is.

Hétfő

Ma este átjött értem a Mahír és kérdezte, hogy szeretnék-e átmenni hozzájuk. Mondta, ha gondolom és úgy nagyobb biztonságban érzem magam, akkor ott is aludhatok, de mondtam, hogy erre semmi szükség.
Nekik természetesen van TV-jük, így végre kicsit én is képbe kerültem az itteni történéseket illetően, annak ellenére, hogy a TV-ből sajnos nem sokat értem. Azonban ha van valami olyasmi, akkor azt elmagyaráztatom magamnak.

A TV-ben csak a tüntetésekkel kapcsolatos műsorok mentek az összes csatornán. Vagy politikai elemzők mondták el a véleményüket, vagy a hétköznapi emberek telefonálhattak be a műsorba. Érdekes, hogy ezekre az adásokra nem a nyugodt hangvétel volt jellemző, hanem a műsorvezetők is gyakran felemelték a hangukat. Bár ez az arabos temperamentum engem 5hónap után már nem lepett meg!

Negyed 12fele Nany mondta, hogy ideje lenne hazamenni. Szerintem ez azért lehetett, mert úgy gondolta, hogy később akár veszélyes is lehet és4en kisértek vissza a lakásomhoz. Nagyon rendesek, hogy így vigyáznak rám és nagyon örülök neki, de az ő házuk és az én lakásom kb. 20másodpercnyi sétára van egymástól! :)

Vasárnap

Vasárnap

Előbb járt nálam a Mahir. Vele elég nehezen beszélek, mert nagyon gyorsan beszél és nagyon egyiptomiul. Amikor náluk vagyunk, akkor is a felesége szokott klasszikusról egyiptomira fordítani neki, ha beszélünk.

A lényeg, hogy ma sem ajánlatos az utcára menni du. 4óra után. Sajnos eléggé eldurvult a helyzet: összecsapások, késelések, halottak. Így ma persze az iskola is kimarad, de ez legyen a legnagyobb gondom.

Mikor az ajtóban beszélgettünk jött egy ember, hogy a házban gyűjtenek a bejárati kapura és  minden családnak 30LE-t kell beleadnia. Kíváncsi vagyok mit fognak vele csinálni. Igaz, hogy a zár rossz és egy drótot elhúzva lehet kinyitni, de ha minden családtól beszednek ennyi pénzt az kb. 600LE (jelenlegi árfolyamon kb. 21000Ft). Ennyibe azért szerintem nem kerül egy zárjavítás!*

Ostrom ellen is véd!

Most voltam a piacon, hogy tegyek egy kis pénzt a mobilomra. Elég nagy sor volt, mivel elfogytak a feltöltőkártyák és az eladó mobiljába kell beírni a számunkat. Ezt követően ő is bepötyög valamit és így történik meg a feltöltés.

Sikerült, végre tudtam telefonálni és megnyugtattam az otthoniakat, hogy velem minden rendben, semmi bajom nincs.

*Megj.: Később láttam csak, hogy nem csak megjavították a zárat, hanem teljesen ki is cserélték, új kulcsot is kaptam illetve hegesztéssel és egy nagy retesszel meg is erősítették. Így a kritikám persze már nem jogos, annak ellenére sem, hogy a kapu megerősítése szerintem szükségtelen lett volna.

Szombat este

Leszállt az este és ezzel kint az utcán is felizzott a hangulat. Nagy a hangzavar és ha kinézek az ablakon látok botokkal felfegyverzett embereket is. Eléggé érthetetlen ez számomra, mert sem a tüntetések, sem a rendőri erők nem itt vannak, tehát nem tudom ki ellen fegyverkeznek. Nincs jogomban megítélni és elítélni az itteni embereket, de nem látom értelmét annak, hogy botokkal és kődarabokkal a kezükben járják az utcákat. Kicsit olyan ez, mintha az emberek felfegyverkezve járták volna Győr utcáit, miközben Budapesten az Andrássy úton ment a tüntetés. Hihetetlen ahogy az utcáról beszűrődik az emberi hangzavar és a hangszórókból sugárzott muszlim istentisztelet egyvelege!

A ház férfi tagja botokkal felszerelkezve gyülekeznek a ház előtt. Képet már nem tudok készíteni a sötét miatt, vakut pedig nem akarok használni. Lehet, hogy nem vennék jó néven, ha képek készülnének róluk. Az egyikük próbált telefonálni, de láthatólag nem járt sikerrel. Korábban én is próbáltam hívni a Maged-et, de nekem sem sikerült.

Nem tudom, hogy mi lesz ma este. Kíváncsi lennék a tüntetésekre, de nem keresem a bajt. Ha Magyarországon 2006-ban olyan dolgok történhettek, akkor egy ennyire elfajult tüntetés egy kevésbé demokratikus országban még veszélyesebb lehet. A hét elején már hallani lehetett róla, hogy a rendfenntartó erők éles lőszert is bevethetnek. Azóta pedig sokat súlyosbodott a helyzet.

Aminek pedig végképp nem örülök, hogy szerintem az utca végén – aminek előterében az előző bejegyzésben szereplő jelenetek is lezajlottak – valamiféle tüntetői központot alakítottak  ki. A bejáratnál mindig ül valaki, mintha örködne.

Szombat

Mikor tegnapelőtt megjöttem a Suzy születésnapjáról már alig működött az internetem, aztán rövid időn belül teljesen leállt (kulcsfontosságú port nem működik). Akkor még azt hittem, hogy ez a szokásos problémák egyike, de másnap már a tartománynév-kiszolgálóval is gond lett. Ezt követte az alapértelmezett átjáró, majd néhány órán belül jött az üzenet, hogy a hálózati kábel nincs bedugva. Ekkor gondoltam rá először, hogy most azért többről lesz itt szó.

Aztán tegnap délután hozzám is elért az itteni tüntetések szele. Egy nagy csoportosulás alakult ki az utca elején, de nekem úgy tűnt, hogy sokkal inkább egymással van gondjuk, mint a kormányzati rendfenntartókkal. Legalábbis hivatalos szervet nem láttam a közelben. Internetem továbbra sem volt, ezért megpróbáltam átmenni a szomszédba tudakozódni, hogy csak nálam van-e gond vagy mindenkinél, de kopogtatásomra senki nem nyitott ajtót.

Szikladarab a kézben

Csetepaté az utcafronton

Ezt követően elsétáltam a közeli netezőbe szerencsét próbálni, hogy életjelet adjak magamról és megnyugtassam az otthoniakat, hogy semmi bajom. Azonban a netbarlang is zárva volt!

Ma elmentem a piacra, mert szükségem volt néhány alapvető dologra. Sajnos már az utcán is érezhető a feszültség. A zsivaj valahogy nem olyan vidám és sok üzlet egyáltalán nem nyitott ki. A tojásosnál máskor egymásra halmozva állnak a tojásdobozok, de most már csak a maradékból lehetett válogatni. Ez pillanatra átfutott az agyamon, hogy talán jobban be kellene vásárolni a néhány apróságon kívül, hátha a közeljövőben egy ideig nem lesz rá lehetőség. Aztán inkább gyorsan elhesegettem ezt gondolatot.

Hazaértem után nem sokkal kopogtak, Raouf volt a lányával, Oliviával. Megkérdezték, hogy minden rendben van-e, szükségem van-e valamire és megkértek, hogy ma du. 4-től holnap reggel 7-ig ne menjek ki az utcára. Persze megkérdeztem az internetet is, és kiderült hogy senkinek sincs se netje és a mobilhálózatok sem működnek. Úgy tűnik a kormányzat rájött, hogy a Twitter és a Facebook korlátozásánál hatékonyabb módszer, ha csírájában fojtják el az előbbi kommunikációs csatornákat. Elég furcsa számomra ez a helyzet! Az életemben először fordul elő, hogy sehogy sem tudok kapcsolatba lépni az otthoniakkal.

Ma szombat van. Kíváncsi vagyok mikorra fog helyreállni a rend…..

Teljes kommunikációs zárlat

Múlt hét csütörtök éjszakától egy időre teljes kommunikációs zárlatot rendelt el az egyiptomi kormányzat, ahogy ezt már Réka is megírta az utolsó bejegyzésemhez szóló hozzászólásban. Mubarak tegnapi beszéde után, - amelyben ígéretet tett arra, hogy a következő cikulusban már nem jelölteti magát (30évig volt hatalmon), - azonban csillapodni látszik a helyzet. Ma reggel az internet is visszatért! :)

Annak ellenére, hogy nem tudtam írni a blogba mindennap írtam, hogy majd később feltöltsem őket. A következő bejegyzésekben az elmúlt napok eseményeit olvashatjátok.

Mai hír:
"Az al-Jazeera szerint ugyan újra működik az internet Egyiptomban, de a közösségi oldalakat, a Facebbokot és a Twittert még nem lehet elérni. A tüntetők elsősorban ezt a két oldalt használták a tiltakozások szervezésére."