Amikor tegnap megbeszéltem a Jak-al a ma délelőtt 10órát, akkor még én is kiváncsi voltam rá, hogy ezúttal mi lesz ebből.Reggel 9:40kor fel is keltem, elvégeztem az ilyenkor szokásos teendőket majd kikészítettem a ruhám és visszafeküdtem, hogy még egy kicsit aludjak, mert úgyis késni fog. Gondolhatjátok, 10:00kor kopognak. :) A lényeg, hogy végre sikerült beiratkozni az Orosz Intézetbe, ahol heti 2*2órát fogok arabul tanulni és 200 egyiptomi font (27-28EUR) az ára. Jó messze van, ezért meg is beszéltem a Jak-al, hogy az első alkalommal mikor majd menni kell ( a Ramadán után vana kezdés) mutassa meg hogyan jutok el oda busszal, mert fogalmam sincs. Egyébként az itteni tömegközlekedés, és egyáltalán a közlekedés is felettébb kalandos, de erről majd külön fogok írni.
A beiratkozás után mentünk vásárolni a Fatallah marketba, mert szükségem volt pár dologra. Nem tudom Titeket érdekel-e, hogy itt milyen árak vannak, de engem érdekelne ezért leírom. Nem fogok minden külön árral feltüntetni, csak hogy miket vettem és összesen mennyit fizettem. Szóval: 1liter mosogatószer, 1kg só, 1kg rízs, 1kg olivabogyó, 6 ásványvíz, 3csomag kenyér, 1zacskó hagyma, 2doboz halkonzerv, 30tojás, nagy flakon Raid-csótányölő, 1flakon olaj és egy doboz mangó gyümölcslé. Ezért összesen 106.85-ot fizettem, ami olyan 15EUR.
A tegnap talált két könyv (Arabic For Dummies és Intermediate Arabic For Dummies) pedig nagyon jó lesz, sok dolgoban felnyitotta a szemem, amiről eddig fogalmam sem volt hogyan működik. Ha a BGF-en egyből kaptunk volna ilyen könyveket, akkor már sokkal többet tudhatnék arabul. Sebaj, majd most,de előtte ebéd! :)
2010. augusztus 31., kedd
2010. augusztus 30., hétfő
Ez a hétfői nap is gyorsan eltelt. Sajnos nem sikerült bemenni az Orosz Központba, mert a Jak valami miatt nem ért rá. Holnap de. 10órára beszéltük meg az új időpontot, remélem már nem fog közbejönni semmi.
Az első napokban meggyűlt a bajom a csótányokkal, mert előszeretettel jöttek be a fürdőszobámba egy a falon lévő kis lyukon keresztül, de úgy tűnik tanulékonyak és rájöttek, hogy ott csak a halál vár rájuk, mert ma már nem próbálkoztak tovább. Mindenestre be kell majd szerezzek valami Kemotox-szerűséget csótányok ellen, hogy ne a cipőmmel kelljen agyoncsapkodni őket, ha a jövőben esetleg még próbálkoznánk.... :)
Ma este átjött hozzám Raúf, Adél nővérének a férje, és 10perc alatt sikerült is megbeszélnünk, hogy nincs szükségem semmire, minden rendben. Sőt még azt is el tudtam mondani neki arabul, hogy "Jak és én megyünk holnap", de azt már nem, hogy hova. :D
Amúgy a gyerekek megint meccset játszanak az ablakom alatt. Remélem ezúttal korábban befejezik, mint eddig, mert a hajnali 4kor kezdődő imáig (ami kirobbanó erővel szól az utcai hangszórókból) még aludni szeretnék egy kicsit.
Na, ma éjszakára is jutott egy nagyon jó dolog, éppen az előbb jött át MSN-en! Réka talált nekem egy nagyon is használhatónak tűnő arab nyelvtan könyvet angolul. Ezúton is nagy-nagy köszönet érte Neki! :)
Az első napokban meggyűlt a bajom a csótányokkal, mert előszeretettel jöttek be a fürdőszobámba egy a falon lévő kis lyukon keresztül, de úgy tűnik tanulékonyak és rájöttek, hogy ott csak a halál vár rájuk, mert ma már nem próbálkoztak tovább. Mindenestre be kell majd szerezzek valami Kemotox-szerűséget csótányok ellen, hogy ne a cipőmmel kelljen agyoncsapkodni őket, ha a jövőben esetleg még próbálkoznánk.... :)
Ma este átjött hozzám Raúf, Adél nővérének a férje, és 10perc alatt sikerült is megbeszélnünk, hogy nincs szükségem semmire, minden rendben. Sőt még azt is el tudtam mondani neki arabul, hogy "Jak és én megyünk holnap", de azt már nem, hogy hova. :D
Amúgy a gyerekek megint meccset játszanak az ablakom alatt. Remélem ezúttal korábban befejezik, mint eddig, mert a hajnali 4kor kezdődő imáig (ami kirobbanó erővel szól az utcai hangszórókból) még aludni szeretnék egy kicsit.
Na, ma éjszakára is jutott egy nagyon jó dolog, éppen az előbb jött át MSN-en! Réka talált nekem egy nagyon is használhatónak tűnő arab nyelvtan könyvet angolul. Ezúton is nagy-nagy köszönet érte Neki! :)
2010. augusztus 29., vasárnap
Augusztus 25-én, szerdán 20:10kor érkeztem meg Ferihegyről Kairóba az előzetes terveknek megfelelően, ahol egy kellemes 35fok fogadott. A szükséges papírok kitöltése után (migrációs űrap) mehettem is a csomagomért, amely szerencsére rendesen megérkezett velem együtt. Kint már vártak Hébáék, bepakoltunk a kocsiba és kezdetét vette a 4órás kocsiút Alexandriába. (Alexandriáról majd később szeretnék írni, amikor már én is jobban megismerem. Egyelőre elég annyi, hogy a Földközi-tenger partján fekszik és Egyiptom 2. legnagyobb városa 13millió lakosával. Ez az adat viszont nem tudom mennyire fedi a valóságot, az alexandriai ismerősöm mondta.)
Már a kocsiban való beszélgetés alatt kiderült, hogy az általam még otthon kinézett nyelviskola, ahol 60EUR lett volna egy hónap, egy iszlámmá konvertáló hely és nem igazán ajánlatos ott tanulnom. Helyette viszont van nagyon jó egyetem, 300USD-ért havonta. :) Ennek az lett a vége, hogy kénytelenek voltunk más lehetőségek után nézni, mert akárhogyan osztottam és szoroztam képtelen voltam kitölteni a 10hónapra tervezett 600EUR és a 3000USD közötti lyukat. (Persze előzetesen megbeszéltem a Hébával, hogy mekkora összeg áll a rendelkezésemre havonta, de ő úgy gondolta, hogy abba még nincs benne az iskola. Ebből adódott a félreértés.)
Szerda éjszaka már nem történ semmi érdemleges. Bemutattak Héba férjének a családjának, amely elég népes, mert az itteni emberek szinte csak és kizárólag lakótömbökbe laknak és minden szint a nagy család egy kisebb részéé. (Talán úgy lehetne a legjobban elképzelni, hogy egy paneltömbbe egy emelet a nagyszülőké, egy emelet az egyik testvér családjáé, a másik az unokatestvér családjé és így tovább.) Amúgy péntek esténként családi gyűlés van, amikor összejön egy jó 25-30 emberer gyerekekkel, testvérekkel, sógorokkal, nagyszülőkkel, mindenkivel együtt.
Csütörtökön, ebéd után elindultunk a városba, hogy megnézzük milyen lehetőségek vannak még a nyelvtanulásra. Senkit nem szeretnék untatni a nyelviskola keresés és az ide-oda autózás részleteivel, ezért elég annyi hozzá, hogy egy Orosz Központnak nevezett helyen fogok tanulni heti 2*2órában és emellett magántanárnál is heti több alkalommal. Ezt természetesen itthon is kiegészítem és az Adél rokonsága is szivesen tanítgat.
Természetesen a hosszabb itt tartozkodáshoz szükséges papírok megszerzésével is akadtak gondok, mert a szokásos gond lépett fel: hogy legyen iskolád kell tartozkodási engedély, hogy kapj tartozkodási engedélyt kell egy iskola. Voltak különböző lehetőségek, a végén azonban a 2*6hónapos túrista vízum lett a megoldás, amellyel elvileg nem mehetnék a már fent említett központba, de itt is a pénz beszél! :)
A pénteki nap a pihenés jegyében telt el, mert itt ez számít a szünnapnak (kb. mint a vsárnap otthon). nem igazán történt semmi azon kívül, hogy az Adél unokatestvérének a felesége kijött a korházból (vakbélműtéte volt) és ennek örömére megnontottuk az általam hozott Törley pezsgőt. Kicsit aggódtam az íze és a szénsavtartalma miatt, mert Adél mondta, hogy a fagyasztóban kicsit megfagyott, de már kiengedett. Erre persze Adél megnyugtatott, hogy nem kell aggódni, mert itt még senki nem ivott pezsgőt, így ha nem is lenne már olyan jó, akkor sem tűnne fel senkinek! :) Az aggodalmam azonban végül teljesen feleslegesnek bizonyult, mert a palack felbontását követően, az otthon már jó megismert ízvilágnak örülhetett mindenki és ez rajtam kívül a többieket is megelégedéssel töltötte el! :)
Már a kocsiban való beszélgetés alatt kiderült, hogy az általam még otthon kinézett nyelviskola, ahol 60EUR lett volna egy hónap, egy iszlámmá konvertáló hely és nem igazán ajánlatos ott tanulnom. Helyette viszont van nagyon jó egyetem, 300USD-ért havonta. :) Ennek az lett a vége, hogy kénytelenek voltunk más lehetőségek után nézni, mert akárhogyan osztottam és szoroztam képtelen voltam kitölteni a 10hónapra tervezett 600EUR és a 3000USD közötti lyukat. (Persze előzetesen megbeszéltem a Hébával, hogy mekkora összeg áll a rendelkezésemre havonta, de ő úgy gondolta, hogy abba még nincs benne az iskola. Ebből adódott a félreértés.)
Lakótömbök
Szerda éjszaka már nem történ semmi érdemleges. Bemutattak Héba férjének a családjának, amely elég népes, mert az itteni emberek szinte csak és kizárólag lakótömbökbe laknak és minden szint a nagy család egy kisebb részéé. (Talán úgy lehetne a legjobban elképzelni, hogy egy paneltömbbe egy emelet a nagyszülőké, egy emelet az egyik testvér családjáé, a másik az unokatestvér családjé és így tovább.) Amúgy péntek esténként családi gyűlés van, amikor összejön egy jó 25-30 emberer gyerekekkel, testvérekkel, sógorokkal, nagyszülőkkel, mindenkivel együtt.
Szemközti házak a szobámból
Csütörtökön, ebéd után elindultunk a városba, hogy megnézzük milyen lehetőségek vannak még a nyelvtanulásra. Senkit nem szeretnék untatni a nyelviskola keresés és az ide-oda autózás részleteivel, ezért elég annyi hozzá, hogy egy Orosz Központnak nevezett helyen fogok tanulni heti 2*2órában és emellett magántanárnál is heti több alkalommal. Ezt természetesen itthon is kiegészítem és az Adél rokonsága is szivesen tanítgat.
Természetesen a hosszabb itt tartozkodáshoz szükséges papírok megszerzésével is akadtak gondok, mert a szokásos gond lépett fel: hogy legyen iskolád kell tartozkodási engedély, hogy kapj tartozkodási engedélyt kell egy iskola. Voltak különböző lehetőségek, a végén azonban a 2*6hónapos túrista vízum lett a megoldás, amellyel elvileg nem mehetnék a már fent említett központba, de itt is a pénz beszél! :)
A pénteki nap a pihenés jegyében telt el, mert itt ez számít a szünnapnak (kb. mint a vsárnap otthon). nem igazán történt semmi azon kívül, hogy az Adél unokatestvérének a felesége kijött a korházból (vakbélműtéte volt) és ennek örömére megnontottuk az általam hozott Törley pezsgőt. Kicsit aggódtam az íze és a szénsavtartalma miatt, mert Adél mondta, hogy a fagyasztóban kicsit megfagyott, de már kiengedett. Erre persze Adél megnyugtatott, hogy nem kell aggódni, mert itt még senki nem ivott pezsgőt, így ha nem is lenne már olyan jó, akkor sem tűnne fel senkinek! :) Az aggodalmam azonban végül teljesen feleslegesnek bizonyult, mert a palack felbontását követően, az otthon már jó megismert ízvilágnak örülhetett mindenki és ez rajtam kívül a többieket is megelégedéssel töltötte el! :)
Szombaton aztán az utolsó mozaikdarabok is a helyükre kerültek. Várost néztünk, vásárolgattunk, megbeszéltük a részleteket. Este beköltözhettem a saját lakásomba, ahova 1 nap alatt a netet is bekötötték.
 |
| Az ágyam |
 |
| A konyha |
 |
| A fürdőszoba Este aztán elbúcsúztattuk a Hébáékat, mert utaztak vissza Franciaországba én pedig végre már "saját" ágyamban hajthattam nyugovóra a fejem. Ma pedig vasánap van. Megírtam az eddig törénéseket és ezzel elkezdődött a blogom. Remélem Nektek is annyi örömötök fog telni az olvasásában, mint amilyen örömmel és buzgalommal én írom Nektek! Minden jót, megyek arabot tanulni! |
Az eddig történtek
Bevezetés:
Ezelőtt még soha nem írtam internetes naplót, ezért nem tudom mennyire lesz élvezhető a stílusa. Egyelőre még tanulom az oldal használatát, de a későbbiekben majd képeket is szeretnék feltölteni a mondanivalóm mellé, hogy ne kelljen teljesen a fantáziátokra hagyatkoznotok. Próbálom majd gyakorta frissíteni a blogot újabb bejegyzésekkel, de nem fogok mindennap írni, mert biztosan lesznek olyan napok, amikor semmi említésreméltó nem történik a 10-11hónapos ittlétem alatt.
Ezelőtt még soha nem írtam internetes naplót, ezért nem tudom mennyire lesz élvezhető a stílusa. Egyelőre még tanulom az oldal használatát, de a későbbiekben majd képeket is szeretnék feltölteni a mondanivalóm mellé, hogy ne kelljen teljesen a fantáziátokra hagyatkoznotok. Próbálom majd gyakorta frissíteni a blogot újabb bejegyzésekkel, de nem fogok mindennap írni, mert biztosan lesznek olyan napok, amikor semmi említésreméltó nem történik a 10-11hónapos ittlétem alatt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)