Mark születésnapja

Igaz, hogy korábbra ígértem ennek a bejegyzésének a megírását, de gondolom nem rágtáok le a körmötöket a nagy várakozásban. Meg amúgy is, jobb később, mint soha ugybár!

Szóval csütörtökön megünnepeltük Mark 6. születésnapját. Olyan fél 9fele ájöttek értem, hogy ne marajak le az elejéről, mert tudják, hogy én csak olyan 9fele szoktam átmenni. Szerencsére már készülődtem, így nem kellett rám sokat várniuk.

A "buliban" aztán volt minden, ami ilyenkor kell: torta, zene (szintetizátorról), ajándékozás (tőlem is kapot vmit), éneklés,de helyettem beszéljenek inkább a képek!

Mark, az ünnepelt

Az elmaradhatatlan kellék, felirattal
(ajd milad szaid Mark : Boldog születés
ünnepét Mark!)

A hangulatfelelős (Suzanna - Babajja)

Az ajándékozás

Azért én is itt vagyok (Raouf-al)

"Hűűű,de kibuliztam magam!"

Az arab módi

Ma vasárnap van, de mégsem kell iskolába mennem, mert ma vannak az egyiptomi választások. Előző héten pedig azért maradt el óra, mert szerdán a muszlim karácsony volt.

Ez eddig nem is lenne prbléma, de mi Mo.-n azt szoktuk meg, ha egy tanfolyamért fizetünk, akkor fix. óraszámot kapunk, hogy mennyire fizettünk be és azt letanítják nekünk. Ha pedig valamiért az egyik időpont nem megfelelő, akkor máskor bepótoljuk.

Itt ez, úgy tűnik, ahogy esik úgy puffan alapon van megoldva. Ha egy hónapban 8*2óra van, akkor az kerül 200LE-be, ha pedig 7 vagy 6*2óra, akkor azért kell 200LE-t fizetni. Lehet szerdán el fogom vetni a tanáromnak, hogy ezeket az órákat pótolni kellene, nagyon kiváncsi vagyok, hogy mit szólna hozzá!?

Rendszer-újratelepítés

Tegnap végre nekiálltam a rendszerem újratelepítésének, ami temészetesen nem ment teljese zökkenőmentesen. Volt minden, formázás közben elmenő áramtól, véletlenül letörölt file-okig. Szerencsére úgy tűnik, hogy a nehezén már túl vagyok, csak az internetem sebessége van még mindig a béka ülőgumója alatt (amióta újra van , azóta ilyen). Ez ellen feltétlenül tennem kell valamit, mert még a képek feltöltése is kínkeserves és akkor a videókról nem is beszéltem, pedig jócskán készítettem azokat is mostanában Nektek.

Mindenesetre este majd írni fogok Mark tegnapi születésnapjáról és ha minden jól megy, akkor talán képes/videós beszámolót kaptok majd! :)

Az arab emberek

Az arab emberek bizonyos dolgokat illetően rendkívül fegyelmezetlenek, ilyen pl.: a szeméttel való bánás. Gyakorlatilag az egész várost egy nagy szemeteskukának tekintik, mert bárhol eldobnak bármit, ha már nincs rá szükségük. Ahogy megettek/ittak valamit, a csomagolása egyből a földön landol. Így aztán nem is csoda a rengeteg csótány, szemétben guberáló macska vagy patkány.

Gyakran hallom hogyan landol az én lakótömböm felső emeletéről kihajított szemetes zacskó az utca kövezetén. Ez a rendetlenség és mocsok egyébként minden olyan helyre igaz, amiért nem éreznek személyes felelősséget (a lakások tiszták). Viszont a lakótömb bejárata már senkit nem érdekel, ezt akkor fotóztam mikor az utcára kimentem az utcára:

Szelektív hulladékgyűjtés persze itt is létezik, de nem abban a formában, ahogy mi azt Európában ismerjük és megszoktuk. Vannak olyanok, akik a közös szemétgyűjtő konténerekben gázolnak és turkálnak a háztartási hulladékok között és konzervdobozokat, műanyag flakonokat vagy üres üvegeket keresnek. Én ezeknek a konténereknek még csak a közelébe sem szeretek menni, a terjengő szagok és légyrajok miatt.

Ennek ellenére igyekszem megkönnyíteni legalább annyival ezeknek az embereknek a „munkáját” és megélhetését, hogy itthon én is szétválogatva összegyűjtöm a fent említett dolgokat és odateszem őket a konténer mellé.

Az utcafronton

Pillanatkép a lépcsőházból

 

PS.: Azért azt hozzá kell tenni, hogy ezek kiragdott képek, mert nem mindig  és mindenhol ilyen a helyzet!

Kis arab nyelvtan II

A nyelvtanulás egy nagyon érdekes dolog- legalábbis számomra – mert rengeteg dolgot rejt egy-egy nyelv. Ebből a szempontból talán az angol a legunalmasabb és egyúttal persze a legkönnyebben elsajátítható is.

Az otthoni arabtanáromnak teljesen igaza volt abban, hogy a magyarok számára könnyebben tanulható az arab, mert hasonló a két nyelv logikája. A megegyező szavakról már nem is beszélve, mint a „torta” vagy a „kábel”. A ragozás is nagyjából megegyező elven működik, és míg a magyar „Értesz?” mondatot se az angol, se a német, se a francia nem tudja kifejezni egyetlen szóval, addig az arabban ez sima ügy: „Tefhemuni?”  Persze ezt azért egy csipetnyivel másképpen kell leírni igazából! J  (Majd megpróbálom beállítani a wordomat, hogy tudjak vele arabul is írni és akkor majd az ilyen dolgokat arabul is meg fogom tudni mutatni Nektek.)

Pár napja beszélgettem a szomszédban (egy ideje elég jól megy már) és mondták, hogy jövő héten a Mark születésnapja lesz. A születésnapod pedig úgy mondják, hogy: „ áijd milad”, ami azért érdekes mert még az arabok sem tudják mit jelent önmagában a szó „áijd” része (milad= születés).

Hogy érthető legyen miről beszélek nézzünk meg más nyelveket: születésnap (születés + nap), birthday (birth + day =születés + nap), Geburtstag (Geburt + Tag= születés + nap), anniversaires ( ez inkább évfordulót jelent). Elvileg az arab is a születés + nap logikáját követi (legalábbia a születés szó megvan benne), de a „jaum” (=nap) helyett „áijd”-ot mondanak, amiről fogalmuk sincs, mit jelent önmagában.

Lehet, hogy ez számotokra unalmas, de én mindig érdekesnek találom, ha valami ilyesmire bukkanok. Ezért is szeretek annyira nyelveket tanulni.   

PS.: Azóta utánanéztem ennek az „áijd” szónak, a jelentése: ünnep. Nem tudom miért olyan különleges akkor ez a számukra, de lehet itt teljesen más szót használnak az ünnep kifejezésére.

Technikai problémák - frissítve

Húú, nagyon ideges vagyok és az a baj, hogy nem is tudom senkinek kipanaszkodni magam. A szomszédban építkező barátaim megint úgy gondolták, hogy az lesz nekem a legjobb, ha egyszerűen elvágják a netkábelem. Ennek a derék tettnek az okát több dolog miatt sem értem, de szerintem soha nem is fogom megtudni, hogy

- miért nem lehet nekem szólni, hogy útban van a kábel? (Kb. 1perces fennakadást jelentene a munkában!)

- miért volt olyan hihetetlenül fontos elvágni, mikor rá 15-20percre már el is mentek?

- egyáltalán miért volt annyira útban, mert mikor elvágták egyből kinéztem az ablakon és semmi értelmét nem láttam a dolognak?

Ezek a dolgok egyszerűen nem férnek a fejembe, mert teljesen nonszensz! Mindenesetre már intézkedtem és ígéretet kaptam arra, hogy holnap kapok új kábelt. A problémám nem is az, hogy egy ideig nincs net, hanem az egész dolog értelmetlensége, ami hihetetlenül bosszantó!

PS.: Ezt a bejegyzést egyből az eset után írtam, de értelemszerűen csak később teszem közzé!

PS.:A fentebb leírt 1nap azért sokkal jobban elhúzódott, mint az elsőre gondoltam. Ez annak is volt "köszönhető", hogy pont a múlt héten volt a muszlim karácsony.

Technikai problémák

Észrevehettétek, hogy egy ideje nem készült bejegyzés. Ez nem azért volt, mert nem volt kedvem írni, vagy nem lett volna miről, csak ezen a héten technikai jellegű problémákkal küzdöttem (nem volt net). Hamarosan újra beindult az élet és több, már megírt bejegyzést is feltöltök majd!

Türelem rózsát terem! :)

Az arab vendégszeretet

Amikor az otthoni arabórákon a tanárom mesélt az itt élő emberekről, már akkor is mondta, hogy mennyire vendégszeretőek. Én ezt annyival egészíteném ki, hogy nemcsak szeretik, de (meg)tisztelik is a vendégeiket, de olyannyira, hogy az néha már kellemetlen tud lenni.

Amikor átmegyek a szomszédba, megérkezésemkor egyből valaki feláll, hogy én helyet tudjak foglalni. Kis idő elteltével pedig mindig ott van előttem valami innivaló vagy gyümölcs. Arra, hogy én kényelmesen elhelyezkedjek, kivételes figyelmet fordítanak. Pár napja történt, hogy bementem a szobába megnézni mit játszanak a gyerekek a számítógépen, de nem is akartam huzamosabb ideig ott maradni velük. 1-2perc nézelődés után szegény gyereket – aki éppen játszott – jól leteremtették, hogyan gondolja, hogy ő ott üldögél miközben én állok. Egyből fel is pattant, nekem pedig le kellett ülnöm.

Ez azonban nemcsak a szomszédban van így, de ha a buszon a környékemen feláll valaki, akkor egyből nekem mutatják, hogy üljek le nyugodtan. Vagy mikor régebben még csak felálltam a helyemről, hogy az ajtóhoz férkőzzek a leszálláshoz, a mellettem utazó öregember szólt a sofőrnek, hogy húzódjon félre, mert le akarok szállni.

Egyébként a szomszédban esténkét több, egymással rokonságban élő család is össze szokott gyűlni. Azonban ha valamelyik családanya ott ad a gyerekeinek enni, akkor nem történhet meg, hogy engem nem kínálnak meg ugyanúgy.

Most csütörtökön csak ott üldögéltem és hallgattam, ahogy beszélgetnek. Lejött az Amal és adott a két gyerekének enni, majd kisvártatva nekem is hozta a tányért, pedig előtte meg sem kérdezte, hogy kérek-e. Azt már megtanultam az elmúlt hónapokban, hogyha kínálnak, akkor igazából nincs beleszólásom, hogy kérek-e vagy nem…. J

Alexandriai hétköznapok V. - frissítve

Mikor jövök hazafele a suliból utamba esik egy élelmiszerbolt, ahova be szoktam térni venni egy-két apróságot. Pár héttel ezelőtt nyitották meg a hentes részlegét, amit úgy kell elképzelni, hogy a bejáratnál kapókra vannak felakasztva a húsok és lényegében az ember ott megy el mellettük-közöttük, mikor bemegy a boltba. (Ide majd erről később felteszek egy képet!) Ez azonban nem lett volna elég e post megírásához, mert ez egyáltalán nem ritka "jelenség" itt, de amit két napja tapasztaltam az mindent vitt.

A hentes részleg tovább terjeszkedett és már élőállat is van a boltban. Igaz el vannak kerítve, de mindez 1-2méterre van a kasszától, érezni az állatszagot, szállnak a legyek és minden ami ezzel jár. Ahol belátni az állatokhoz látszik, hogy a bolt csempéjére van leszórva a szalma és a juhok ott fekszenek bent.

Ezt körülbelül úgy képzeljétek el, hogy leugrotok a sarki Coop-ba és a bolton belül egy elkerített részen van lényegében egy juh ól, istálló vagy bármi ilyesmi.

Nagyon sajnálom, hogy erről nem fogok tudni Nektek képet készíteni, mert a boltban nem állhatok le fotózni.

PS.: Úgy tűnik, hogy ez a megoldás még az arab embereknek is túl sok volt, mert tegnap a nyomát sem láttam a hentesrészlegnek, teljesen eltűnt. A másik lehetőség, hogy csak a muszlim karácsony miatti rendkívüli állapot volt az, mint vmi. karácsonyi vásár.

Az autós közlekedés

Ezt a bejegyzést már korábban megírtam, de szerettem volna videót is mellékelni hozzá. Azonban a videók feltöltése egy ideje nem igazán akar összejönni, ezért kénytelen vagyok így közzétenni a mondanivalóm.

Az arab vezetési kultúráról sok jót nem lehet elmondani. Régebben azt mondtam, hogy aki Budapesten tud vezetni, az a világon bárhol tud, de felül kellett vizsgálnom e kijelentésem. Az itteni autós közlekedést a teljes fegyelmezetlenség jellemzi. Az autósok előznek jobbról, előznek balról, cikáznak, követési távolság nem létezik és  mindenki nyomja a dudát. A nagyobb utakon sem ritka a lovas vagy szamaras kocsi, gyakran szembe menve a forgalommal. A problémát fokozza, hogy a gyorsforgalmi utak kivételével nincsenek felfestve a vonalak, mindenki úgy kocsikázik ahogy akar és ahogy tud. (Persze ahol fel van festve ott sem érdekel senkit !) Így lehetséges, hogy egy 3soros úton 5sorban állnak az autók. Volt olyan, hogy a mentő hiába szirénázott, az autósok egyszerűen nem tudtak már hova félrehúzódni.

Lámpák csak elvétve vannak, de ott sem veszik figyelembe a jelzéseiket, teljesen mindegy, hogy éppen piros van vagy zöld. A gyalogosok is ehhez a módihoz alkalmazkodtak, gyakorlatilag az úton mindenhol zebra van, mert mindenhol átmennek, ahol tudnak. Ez annyira durva, hogy amikor a Raúf megmutatta nekem a környéket úgy mentünk át az úton, hogy közben megfogta a kezem. Érdemes azt a módszert követni, hogy több emberrel összeállunk és úgy próbálunk meg átmenni.

Ennek megfelelően már balesetet is láttam itt. Két hete 3 autó rohant egymásba, mert az elöl haladónak hirtelen fékeznie kellett, mert nem akart elütni egy 3fős lánytársaságot, akik az úton szaladtak át. (Az ilyen koccanások ill. ütközések azonban itt mindennaposak számítanak és a sofőrök sem csináltak nagy ügyet belőle.)

Ma pedig a buszba mentek bele hátulról, mikor az iskolába mentem, szóval zajlik az élet!

Summázva a dolgokat, az egyiptomiaknak elég sajátos a vezetési stílusuk. Én nem szívesen vezetnék itt, de ha kellene, akkor mindenképpen valami roncsot vennék! J

Egyiptomi bürokrácia

Mostanában kicsit leültek a dolgok, nem igazán történt semmi érdekes. Videót pedig sajnos továbbra sem tudok feltölteni, ezért néhány tervezett bejegyzés is egyelőre várat magára.

Viszont hosszas és bonyodalmas hercehurca után végre megkaptam a 6hónapos tartozkodási engedélyem. Ehhez többször be kellett menni a hivatalba, egyszer egy rendőrségi elbeszélgetésre és most, utolsó alkalommal, megint lehúztak egy kis pénzzel (2000Ft). Azért az érdekes, hogy a 30napos turistavízum 8000Ft volt, a 6hónapos tartozkodási engedély  pedig 2500Ft.

Áprilisban egy  élmény lesz ezt újra végigjárni......

Tartózkodási engedély

A jezsuita központ II.

Már sokszor olvashattátok, hogy koncerten voltam a Nany-val a jezsita központban. Ez úgy tűnik, hogy állandó program lesz, mert 1-2hetente a Nany mindig szól, hogy pénteken megyünk a központba. Ennek már az elejétől fogva nagyon örültem, mert így lehetőségem van ismerkedni korombeliekkel is, és velük tudunk közös programokat szervezni (ld.: előző bejegyzésem).

Azonban eddig teljesen  képzeletetekre kellett hagyatkoznotok, ezért a legutóbbi alkalommal pár képet és videót is készítettem. A koncert vége után - attól függően, hogy Nany kisfia (Mark) is velünk van-e - el szoktunk menni még egyet enni vagy teázni egy kisebb társasággal, de az arab teázási ill. teaházi szokásokról, majd egy külöm bejegyzésben szeretnék értekezni. :)

A jezsuita központ

Nany

PS.:Eredetileg nem ennyit szerettem volna ehhez bejegyezni, hanem jött volna még egy másfél perces koncert videó.Azt azonban tegnap óta képtelen vagyok feltölteni. Ma reggel 4órátn keresztül töltötte a 32Mb-s file-t, aztán meguntam. Az elkövetkezendő napokban majd még megpróbálkozom vele, hátha mégis sikerül.

Alexandriai kocsma, Cap d'or

Múlt héten végre kicsit belekóstolhattam az itteni éjszakai életbe. Mego-val a Four Season's hotelben található Starbucks Coffe-nál találkoztunk és egy rövid sétát követően taxiba szálltunk és célba vettük a város egyik nevezetes kocsmáját. (Amúgy itt mindegyik kocsma nevezetes, mert elég kevés van belőlük.)

A Cap d'or egy kellemesen berendezett pub, amelyenek érezni, hogy történelme van. Azonban minket nem elsősorban ez vonzott ide, hanem egyszerűen csak sörözni akartunk egyet. Az italválaszték európai szemmel nem mondható méretesnek, de az itteni körülményekhez képest kellemesen csalódtam. Én főleg egyiptomi Stellát ittam (20LE - 800Ft) és kipróbáltam egy erősebb (8%), de kisebb üveg (0.33dl) sört is (25LE - 1000Ft), amelynek nagyon kellemes, karakteres íze van, de a nevét sajnos elfelejtettem.

A Mego aranyos volt, kérdezte, hogy szeretném-e kipróbálni a Heinekent, amire kitört belőlem a nevetés. Mikor mondtam, hogy köszönöm nem, maradok a Stellánál, mert nekem az itt a Heineken, akkor leesett neki is a tantusz, hogy miért nevettem.

Az sörök mellé kaptunk rágcsálnivalót is, valamiféle magvakat, aminek az íze nagyon emlékeztetett valamire, de nem sikerült rájönnöm, hogy mi az. Persze a Mego mondta az arab nevét, de azzal nem sokra jutottam.Majd legközelebb! (Egyébként a Megoval főleg angolul és németül beszélek, persze amit tudok, azt arabul mondom.) Ezután  kipróbáltunk még egy helyi specialitást, kis rántott halakat, amelyek ugyanúgy az italozás melletti kisérőnek számítanak, mint otthon a mogyoró vagy a ropi.

Fényképezőgép sajnos nem volt nálam, de szerencsére a neten is találtam párat (majd ha újra megyek készítek sajátot is):



...és belül



Kívül.......



Kis arab nyelvtan

Bár most pár napig nem született bejegyzés, de ez nem a lelkesedésem csökkenése vagy témahiány miatt van, hanem elég sűrű  napokon vagyok túl. Amikor meg éppen nem mentem sehova és lett volna időm írni, akkor meg netem nem volt.

Számos téma van a fejemben, de a novemberi hónapot egy kis arab nyelvtannal szeretném kezdeni, hogy egy kicsit Ti is belekostólhassatok ebbe a nagyon szép, ámde igencsak nehéz nyelvbe. Amint azt tudhatjátok az arab egy jobbról-balra tartó, kurzív írás. Amit kevesen tudnak viszont, hogy (pár kivételtől eltekintve) nincsenek betűik a magánhangzókra, hanem azokat kis jelekkel mutatják. Három ilyen jel van: a damma (ú-hang), a keszra (í-hang) és a fatha (a/e-hang).

Amikor valaki elkezd arabot tanulni, a kezdeti időkben még mindent ezekkel a jelekkel együtt tanul a helyes kiejtés elsajátításának érdekében, de tudni kell, hogy az arab emberek ezeket a jeleket nem írják le. Ha fellapozunk egy újsgot semmi ilyesmit nem fogunk találni benne. Ezzel pedig el is érkeztünk az egyik legfőbb problémához, hogy az ember csak azt tudja elolvasni, amit meg is ért.

Pl.: itt van a ketebe (írt) szó: كَتَبَ ,  ahol a k-t-b felett mindehol ott van egy kis fatha, tehát tudjuk, hogy ez ketebe. A jelek nélkül viszont lehetne kitubi, kutubu, katubi, stb. Ezt a magyarban úgy tudnám igazán érzékeltetni, ha a pl. csak annyi lenne leírva, hogy "hr" és ha a "h" alatt keszra (í) van, akkor hír, ha pedig damma (ú) van felette, akkor húr. 

Ezzel kapcsolatban pedig még egy, az otthoni arabtanáromtól hallott, anekdotát is el szeretnék mesélni.(Remélem jól emlékszem rá, amennyiben nem, akkor elnézést Németh Pál tanár úrtól!)

"A tanáromnál egy lány vizsgázott arab nyelvből, akinek egy szöveget kellett felolvasnia arabúl. Miután azt megtette, egy másik vizsgáztató mondta, hogy akkor most fordítsa is le magyarra. Erre a tanárom megjegyezte, hogy teljesen felesleges lefordítani, mert eleve csak azt tudja elolvasni a szöveget, aki pontosan érti is, hogy mit írnak benne." - ezt akkor még nem éreztem át és értettem pontosan, de így utólag belegondolva teljesen igaza volt!