Bejegyzések szempontjából március elég vérszegényre sikeredett, de áprilisban igyekszem majd pótolni a lemaradást. Hogy teljesen őszinte legyek már napokkal ezelőtt is összeállt pár téma a fejemben, de ezek már erre a hónapra csúsztak át.
Voltam már olyan kalandparkba életemben, hogy a legnehezebb pálya közepén már a Miatyánkot mondtam és megfogadtam, hogy ilyet soha többet. Azonban ezek mégiscsak játékok, ha az ember mindent jól csinál és betartja a szabályokat, akkor semmi baj nem történhet. Én is legalább kétszer ellenőríztem annak idején a biztosítékot, de az ember annyi mindent lát és olvas, hogy folyamatosan az jár az eszében, hogy a biztosító kötél majd éppen most fog elszakadni, a csatt eltörni, stb.
Az igazi "hardcore" kalandpark szerelmeseinek azonban itt van az alexandriai, ráadásul ingyenes. Ha mindenképpen valami nemzetközi, angol nevet akarunk adni neki, akkor "road-crossing"-ot kapná, de magyarul nevezhetjük simán gyalogos közlekedésnek is.
Lényege, hogy az előttünk lévő 2*5-6sávos autóúton úgy fussunk át, hogy életben maradjunk. (Erre azért van szükség, mert zebra sehol, a legközelebbi alulájró pedig kilóméterekre.) Ennek a "játéknak" kétféle verziója van: a nappali és éjszakai. Az éjszakai az csak az igazán nagy adrenalin dózisra éhezőknek javallott, mivel az alexndriai utósok egy jó része előszeretettel közlekedik világítás nélkül ezért még nehezebb felmérni, hogy mikor kell futásnak eredni és milyen ütemben. Az út közepén ottragadni pedig nem igazán szerencsés....
Íme a hétfő esti, sikeresen teljesített (túlélt) akadálypálya:
És hol a bizonyíték, hogy tényleg jártál a másik oldalon? :-D
VálaszTörlésMert ugyebár az igazság mindig oda át van...
...Hhh..hát azért ez durva!
VálaszTörlésGondoltam, hogy futás közben is kamerázni kellene, de inkább az életem mentettem. :)
VálaszTörlés