Tegnap este telefonhívást kaptam (mint utóbb kiderült) a rendőrségtől, hogy ma délben meg kell jelennem a kapitányságon. Persze amikor hívtak én nem sokat értettem belőle, ezért a Nany-val visszahivattam őket és akkor derült rá fény, hogy ki hívott. Nem igazán értettem a dolgot, de nem aggódtam vagy izgultam annak ellenére, hogy a lányok - akik fülltanúi voltak a beszélgetésnek - a szájuk elé tették a kezüket, mintha valami baj történt volna.
Aztán ma kiderült, hogy egyszerű rutinbehívás volt a rendőrség részéről, mert mindenkivel el kell beszélgetniük, akik hosszabb vízumot igényelnek. Angolul szivélyesen el is beszélgettem a rendőrtiszttel, elmondtm miért vagyok itt, és ő s elmesélte, hogy járt már Magyarországon. 5perc alatt meg is volt az egész procedúra.
Viszont nagyon hálás vagyok Adél családjának a segítségéért, mert nélkülük itt elveszett ember lennék. Nem tudtam volna telefonon megbeszélni a rendőrséggel a dolgokat, de még ha meg is tudom, nem tudtam volna hova kell menni, de még ha tudtam is volna, nem tudtam volna hogyan. Mert itt nem úgy megy, hogy: Google -->Útvonalkeresés aztán meg is vagyok, itt kicsit bonyolúltabban működnek a dolgok. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése