Tegnap éppen vásárolni voltam, mikor csörgött a telefonom, a Yonan hívott. (Neki egyébként Nany a beceneve, szóval ha később ezt a nevet használom, akkor ugyanarról az emberről van szó.) Kérdezte, hogy lenne-e kedvem vele és a kisfiával (Mark) a Jezsuita központba menni, aminek egyébként ő a helyettes igazgatója. Semmi egyéb elfoglaltságom nem lévén természetesen velük tartottam.
Így részt vehettem egy jezsuita Istentiszteleten, ami kb. 1 óra hosszú volt. A templom - annak ellenére, hogy a jezsuiták egy katolikus szerzetesrend - kevésbé díszített, mint a katoliukus templomok. Az oltár felett egy aranyszínű Jézus szobor volt látható, a vállán egy báránnyal, kétoldalt pedig a Jézus-i passióból voltak jelenetek. A Istentiszteletet követően nincsenek adománygyűjtők és a kijárathoz sincsen doboz elhelyezve erre a célra, viszont a kijáratnál kenyeret osztanak a híveknek. Érdekes élmény volt!
Ezt követte egy koncert a Jezsuita központ ilyen célokra kialakított termében. Érdekesség, hogy a koncertet adók tagja között ( a múltkori koncerthez hasonlóan) megint volt egy vak férfi, mégpedig az együttes frontembere, az énekes. Nála is bebizonyosodott, hogy Isten valahol ad, valahol elvesz, mert nagyon jó hangja volt. A koncert végét követően pedig már semmi említésreméltó nem történt, hazaindultunk.
Érdekes!
VálaszTörlés