Újra Marjútban

Az elmúlt egy hetet megint Marjútban töltöttem, ezért kicsit elhanyagoltam a bejegyzések írását. A napjaim főleg könnyed semmittevéssel teltek, nagyon odafigyeltek rá, hogy semmiben ne szenvedjek hiányt. Amikor pedig a többi vendéggel voltak elfoglalva nagyokat sétáltam a parkban, amely már nyári pompájában tündökölt.

Keményen nyomják a melót :)

Most, hogy végre hosszabb ideig tudtam maradni, volt idő eleget tenni Gerges meghívásának, aki büszkén mutatta be nekem 2 éves kislányát és feleségét. Maged kérésére pedig egyiptomi kosheri-vel készültek a látogatásunkra. (Ez egy tradicionális itteni étel, amelyről korábban már írtam. Összetevői a rízs, csőtészta, spagetti, pirított hagyma, lencse valamint csipős szósz.) A finom vacsorát követően még meccset néztünk, majd este 11-fele elérkezett a búcsú ideje.

Kosheri maszri összetevői

A büszke apuka és kislánya

Egyébként az egész marjúti Jezsuita központra a családias hangulat jellemző. Maged "emberei" nem csak a beosztottai, hanem a barátai is. Ennek következtében pedig én is sokkal közelebb kerülhettem hozzájuk. Az itteni kultúrának megfelelően a Maged is egyfajta atyáskodó vezető, aki a munkán kívül is odafigyel a személyzetre. Egyik este a munka befejeztét követően meg is hívta őket vacsorázni, hogy egy kicsit kimozduljanak a mindennapok monoton ritmusából.

Vacsorára várván

Majd azt követően, elégedetten hátradölvén

Így jutottunk el az utolsó napig, amikorra végre sikerült leszervezni egy kis focit, amit én már nagyon vártam. Az első 5 perc után kiderült, hogy az erőnlétem enyhén szólva nincs a toppon. A pálya nagy volt, játékos pedig kevés (3 a 3 ellen) ezért néha-néha én is bekéredzkedtem a kapuba egy kicsit, fújni egyet.

Az ellenfélnek már csak a hátát nézem

Nagy lövő!

A 6.nap végén pedig elérkezett a búcsúzás ideje, ami remélhetőleg nem örökre szól!

Ramy és Gerges: visszavárnak! (Beshoy és Ihab sajnos lemaradt)

PS.: Ma végre sikerült beszerezni a tartózkodási engedélyt, amit még április elején kérelmeztem. Így már nyugodtan utazhatok haza jövő hét pénteken, nem kell fennakadástól tartanom.