Hétfő este Mego újra itt aludt és beszélgetésünk során az ételekre, azon belül is a galambra terelődött a szó. Mivel én még soha nem ettem galambot, ezért elhatároztuk, hogy ezt a "hiányosságom" rövid határidőn belül orvosolni kell.
 |
| Éttermi dekoráció I. |
 |
| Éttermi dekoráció II. |
A terv végrehajtásával nem is várakoztunk sokáig, tegnap kora délután elindultunk a Village Balbaa étterebe, amely felettébb népszerű az alexandriai lakosok körében. Az itteni szokásokhoz híven, ameddig a kirendelt fő ételre várakoztunk most is számos kistányért tettek elénk salátával és különféle mártásokkal, amelyekből a frissen sütött, még meleg kenyérrel lehet tunkolni.
 |
| Választékban nincs hiány |
 |
| Kaviár massza |
Szerencsére a főételre sem kellett hosszan várakozni, így nem volt időnk csak az előétellel jóllakni. Ahogy a földszintre lenéztünk már láttuk, ahogy nagy tálcán érkezik a friss galambsült, amely hamarosan ott illatozott előttünk.
 |
Pincérünk külön kérés nélkül, ajánlotta fel,
hogy képet készít rólunk |
 |
| Ez igen! |
A galamb ízét egyébként leginkább a kacsáéhoz tudnám hasonlítani, amely párosításból a kacsasült áll közelebb a szívemhez (hasamhoz). Egyébként elég kevés húsa van, így a "jó nagyot beleharapok" élmény elmaradt. Belül rizses töltelékkel volt kitömve és az ehető belsőségeket (szív, máj) is benne hagyták. Az étkezést az elmaradhatatlan teával fejeztük be, amely mellé mentaleveleket is adnak, majd a kiadós ebéd ledolgozására még egy kis tengerparti séta is szerepelt a programban.
 |
| Az egyiptomi üditő |
 |
| De vajon mit lát a távolban? |
 |
| A tenger illata - "The smell of freedom" |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése