A csótányok visszavágnak

Mielőtt ideutaztam a Deni (bátyám) mindig mondogatta, hogy majd a szobámban fog mászkálni a skorpió. Bár skorpió nekem nem jutott, de a csótányokkal bőven meggyűlik a bajom.

Már régebben is írtam róluk „Alvási előkészületek” címmel és akkor még képet is mutattam. Az akkori írásomat követően örömteli módon elmaradtak a csótányok és ezzel együtt a figyelmem is kezdett lankadni, már nem tettem meg az összes fontos, az alvást megelőző óvintézkedést. Azonban az elmúlt napokban egyre sűrűsödő csótány-megjelenésekre lettem figyelmes, amelyek betetőzését az jelentette, amikor arra ébredtem, hogy a kezemen szalad át  az egyik. Szerencsére ezek már nem olyan nagyok – 3-4-5cm-sek – mint régebben, de ezeket nehezebb is észrevenni.

A gondot pedig ez jelenti:
„A csótány elsősorban fertőző betegséget terjeszt (baktérium, féregpete, gomba, vírus), de a közvetlen érintkezés allergiás reakciót is kiválthatnak az emberben. Előfordulhat azonban, hogy a csótány éjszaka az emberre támad, és megrágja áldozatuk körmeit, szemhélyát, vagy ajkait, amelynek következtében súlyos lelki sérüléseket szenvedhet áldozatuk. Ilyen esetekben nem ritka a rovarok elleni erős félelem (inszektofóbia) kialakulása is.”

Szóval az európai idill után nekem is részem van egy kis „Isten hozott valódi világ!”-ban, de ugye mindig mondtam, hogy teher alatt nő a pálma. Mindenestre mindent elkövetek, hogy a fentebb bemásolt veszélyek ne történjenek meg velem.