A mai napomat a tanulásnak szenteltem, de így is szemtanúja voltam egy itteni érdekességnek. Bizonyára többetek hallotta már a Family Frost-os autó jellegzetes jelzését, amikor a környéketeken jár és lehet tőle vásárolni. Na, ez a dolog itt is létezik, csak kicsit másképpen működik.

A leengedett kosárka

Tolja az árus a portékáját az utcán és folyamatosan kiabálja, hogy mit árul. Aki vásárolni szeretne tőle, az kiszól az ablakon és megegyeznek az árban. Erre a vevő leereszt egy kis kosarat az ablakból a pénzzel, az árus pedig megtölti azt, és már lehet is felhúzni.

Az árus és a portékája

Aztán este, a tanulással megszerzett tudásom kipróbálandó, át is mentem a szomszédba. Természetesen megint előkerült a tea, a sütemény, mint mindig mikor átmegyek. Aztán a nagy gyakorlás közepette véletlenül rosszul tettem  vissza a teáspoharam az asztalkára, mire az leesett és a tea kifolyt (szerencsére a pohár nem törött el). Persze nem csináltak belőle nagy gondot, de azért kellemeten volt. A meglepetés akkor következett, mikor az Adél nővére (a háziasszony) pár perccel később elém tett egy újabb teli bögrét! Ilyen vendégszeretettel még tényleg sehol nem találkoztam! :)

Persze nem kerülhettem el a végzetem, mert - már itthon -  a mostani bejegyzés írása közben csak sikerült levernem egy másik poharat is, és ez már nem élte túl a figyelmetlenségem.

P.S.: Nevetséges, hogy Wales 0:1-re megverte a magyar U21-es válogatottat, simán győzelmet érdemeltünk volna!